A jáki cserkészoszlop történetéhez

Ha cserkészként tekintjük meg az egykori jáki bencés apátság bazilikáját, akkor miután kigyönyörködtük magunkat a hazai román stílusú építészet e kiemelkedő alkotásában, a templom kertjében egy érdekes cserkész emlékjelre is bukkanhatunk. E hányatott sorsú emlékoszlop érdemes a felfedezésre és megtekintésre!

Cserkész emlékoszlop

(Az archív felvételt Udvardi Balázs bocsátotta a rendelkezésemre, köszönöm szépen.)
(A kép forrása: Dezső Lipót: Az én szülőföldem. Két szentgotthárdi fiú barangolása Vasmegyében.)

Az állítása 1930 nyarára visz vissza bennünket és a szombathelyi központú III. cserkészkerület fennállásának 10 éves jubileumához kötődik. A Magyar Cserkész beharangozójából tudjuk, hogy "a Magyar Cserkészszövetség III. kerülete 10 éves jubileuma alkalmából pünkösdkor rendezi meg nagyszabású ünnepség keretében azt a cserkészbemutatót, melynek ma már akkora híre van az ország cserkészvilágában, hogy a legtávolabbi zugokból is egyre másra futnak be a jelentkezések a többi kerületek részéről. Nem is csoda! Szombathelyen épül meg az első vidéki cserkészház, melynek alapkövét június hó 8-án teszi le Vass József m. kir. népjóléti miniszter úr. E nap lesz az első az országos céllövőverseny, mely mint a múlt vasárnap közölt programból kitűnik, csapat- és egyéni verseny lesz és gróf Teleki Pál nevéről alapított serlegért megy. De talán semmi sem jelent akkora érdeklődést, mint a pünkösdvasárnap délután 3 órakor bemutatásra kerülő látványosságok sora". (Magyar Cserkész, 1930. 11. sz. 286.) 

A versenyprogramok és a látványosságok sorába egy ünnepi megemlékezést is beiktattak. 1930. június 9-én, pünkösd hétfőjén a jáki bazilikába zarándokoltak, ahol egy ünnepi szentmisét mutattak be, majd a templom kertjében Brenner Tóbiás, a III. cserkészkerület ügyvezető elnöke leleplezte az emlékoszlopot, amelynek feliratával Szent Imre herceg előtt is tisztelegtek:

A szombathelyi III. cserkészkerület 1500 cserkésze
a kerület X. jubileumi évében, 1930.
június 9-én Magyarország főcserkészeinek,
az országos vezetőség tagjainak
és az egész magyar cserkész ifjúság képviselőinek
részvételével
az Árpád-kori ősi templom szentélyében,
a sárkányölő Szent György vitéz
a cserkészek védőszentjének
oltára előtt áldozott
a liliomos királyfi
SZENT IMRE HERCEG
halálának 900. évfordulóján
és új fogadással kötelezte el magát
a X. cserkésztörvény megtartására.
A X. cserkésztörvény:
A cserkész testben és lélekben tiszta.
Fölvéstük hódolatunkat
ős Savaria e csonka oszlopára,
melyet a nép hite szerint
az országépítő IV. Béla király ellen
áskálódó sátán
a templom szétrombolására ejtett le itt.
Hisszük és tudjuk, hogy a romok felett is
új határokat és erős hazát épít
minden pokoli ármány ellenére
a tiszta ifjúság.

 

"A vezetőség a jáki Szent Imre-oszlop előtt"
(Fotó: Magyar Cserkész, 1930. 12-13. sz. 291.)

Az ünnepségen részt vett gróf Teleki Pál tiszteletbeli főcserkész, gróf Khuen-Héderváry Károly főcserkész, Witz Béla a Magyar Cserkészszövetség országos elnöke, Faragó Ede országos vezetőtiszt és a kerületek képviselői.

A Magyar Cserkész beszámolójából kiderül, hogy "1920-ban önálló szervezetként alakult meg a Nyugatmagyarországi Cserkészszövetség Moson, Sopron, Vas és Zala megyéknek az ellenséges megszállástól menten maradt területén. Az országos cserkészmozgalom megerősödésével azután, 1922-ben beolvadt a Magyar Cserkészszövetségbe, mint annak III. kerülete". (Magyar Cserkész, 1930. 12-13. sz. 291.) A tíz esztendő történetét dr. Szendy László, a 48. sz. Rákóczi cserkészcsapat tisztje foglalta össze "A mi tíz évünk" címmel megjelent évkönyvében.

Dr. Szendy László és kötetének borítója

Az oszlop feliratában megörökített legendát a kerület 1995-ben megjelentetett jubileumi emlékkönyve így mutatja be: „Kerületünknek (III. kerület) a díszzászló mellett másik, ma is meglévő legrégibb emléktárgya a jáki cserkészoszlop. Az oszlop eredetéről mást mond a legenda és mást a történelemkutatás. Az előbbi szerint az ördög maga hozta ide az oszlopot, mivel nagyon dühítette a szép templom, s a folyamatosan csodájára járó hívők buzgó imádsága. Elhatározta hát, hogy a fiatal, elsőmisés papot agyonsújtja vele. Elkésett azonban, mert mire ideért, a misének vége lett. Tehetetlen dühében aztán kettétörte az oszlopot, s oly erővel vágta a földbe, hogy mind a két darab mélyen befúródott. A valószerűbb azonban az, hogy a templom építésekor hozták ide az oszlopokat az ősi Savaria romjaiból, ám a templomépítő mesterek mégsem használták fel. Így, mint két kapuoszlopot leásták a templomdomb északi oldalának aljába, ahol valamikor a templom erődfala is húzódott. A Kerület 10 éves jubileuma alkalmából aztán új szerepet kapott […] (Jubileumi emlékkönyv. Magyar Cserkészszövetség III. Kerület. Szombathely. 1995. Szerk.: Péntek Tibor. 17.)

Ugyanebből az emlékkönyvből derül ki, hogy a cserkészek emlékoszlopának felirata az idők folyamán megkopott, bepiszkolódott, viszont ezáltal meg is menekült. Felújítását dr. Rátkay László plébános kezdeményezte, aki a Jákon 1989-ben alakult 53. sz. Szent György cserkészcsapat fenntartó testületének volt az elnöke. Az oszlop megtisztítását és feliratának újravésését Csinger Péter szombathelyi kőfaragómester végezte.

 

A felújított emlékoszlopot 1990. június 24-én adták át
(Fotó: Magyar Cserkész, 1991. 6. sz. 17.)

Az emlékoszlop azóta is áll és hirdeti a cserkészelődök emlékezetét!

 

 

(Fotó: Dénes Ildikó
Köszönöm szépen a közlés lehetőségét!

Ajánló)