Cserkész emlékjelek

2013. augusztus 3., szombat

Sík Sándor piliscsabai emléktáblája

Ezt a nyarat is a Rákóczi-szabadságharc emlékjeleinek a kutatásának és fotózásának szentelem, de közben persze észreveszem a cserkész emlékjeleket is. Így volt ez Piliscsabán is. A klotildligeti katolikus templom falán több emléktábla is felfedezhető. A Sík Sándornak állított emléktábla feliratából kiderül, hogy a cserkészindulónk szövegének szerzője szívesen időzött nyaranta Klotildligeten és gyakran misézett ebben a templomban. Az emléktáblát 2009-ben állították.


 A dombormú készítője: Kutas László szobrászművész.

2012. szeptember 23., vasárnap

Beregszászi cserkész emlékmű

A beregszászi Beregvidéki Múzeum folyosóján több archív felvétel látható. E Beregszász múltjába visszakalauzoló fotók között fedeztem fel ezt a fotót, amelyen az aláírás alapján az első cserkész emlékmű látható 1939-ből.



Petőfi emléktábla Nagykárolyban

2012. szeptember 7-én és 8-án a Szatmár megyei Petőfi-ünnepségekre voltam hivatalos. Petőfi és Szendrey Júlia házasságkötésének 165. évfordulója alkalmából Szatmárnémetiben, Nagykárolyban, Erdődön és Koltón rendeztek megemlékezéseket.
A témám szempontjából egy érdekes emlékjelre bukkantam: Nagykároly evangélikus templomában látható ez az emléktábla, amelyet Petőfinek állított a 636. sz. II. Rákóczi Ferenc cserkészcsapat. A táblát eredetileg a kegyesrendi gimnázium falára helyezték el, azonban onnan a románok leszedték. Ezt a táblát pótolták 1943. március 15-én. Erre utalt a táblán kivésett felirat is, hogy ti. a románok által elpusztított. A táblát a rendszerváltozás után helyezték el újra, immár új helyen, az evangélikus templomban. Sajnos a cserkészcsapatról nem sikerült információkat találnom.

2012. augusztus 21., kedd

Szécsény-kopjafa

A Nógrád megyei Szécsényben található egyik Rákóczi szobor után kutakodtam a neten, s közben egy cserkész érdekességre bukkantam. A szécsényi cserkészcsapat tagjai 1938-ban egy nagylevelű hársat ültettek az elcsatolt magyar területek visszatérésének emlékére. (Újabb netes kutakodás után kiderül, hogy a település első cserkészcsapata 1934-ben alakult, ez volt a 845. sz. P. Bárkányi János Cserekészcsapat. Talán ez a csapat ültette ezt az emlékfát?
Miután egy német tulajdonban lévő áruházláncnak területet adott el a város, veszélybe került az emlékfa, de úgy tűnik olyan szerződést kötöttek, amellyel megmenekülhetett. A helyi Jobbik kezdeményezésére 2008-ban egy kopjafát állítottak az emlékfa mellé. Az itt közreadott képekre Rózsa Zoltán webalbumában bukkantam, aki egyben a kopjafát faragta is. (Egy másik albumában látható a rodostói Rákóczi Emlékházban elhelyezett kopjafája is.)
Az emlékfa


A kopjafán elhelyezett tájákoztató felirat:
NAGYLEVELŰ HÁRS
(Tilia platyphyllos)
Emlékfa
Felvidék és Kárpátalja magyarok lakta
területei visszacsatolásának emlékére ültették
szécsényi cserkészek 1938 telén.
Kopjafának a 70. évforduló alkalmából
állítottuk.
NEM FELEJTÜNK!

A kopjafa

A Magyar Kálvária cserkész emlékjelei

Bár a nyár elsősorban a kuruc emlékjelek felkutatásával és fotózásával telik, azért sikerült cserkész emlékjelekre is bukkanni. A most bemutatottra épp a nyári cserkésztáborunk során találtam rá. Július 17-én a tábori kis túránkat a sátoraljaújhelyi Magyar Kálváriához vezettük. Még én sem voltam itt, így nagyon itt volt ennek is az ideje.A Kálvária állomásait szemlélve és újra szörnyülködve, hogy ezek a városok ma idegen földön vannak, eljutottunk az Anyák terére, a túristaút mellett kiszélesedő kis területről van szó egy kereszttel. A feliratról kiderül, hogy azt részben cserkészek, a Csepellényi György cserkészcsapat tagjai állították 1999-ben (remélem, hogy jó az évszám). Íme hát a kereszt és a felirata.


Az utolsó stáció után felértünk a Szárhegyre, ahol az országban századikként felállított országzászló emlékművéhez érkeztünk. A talapzatán három emléktábla is látható egymás mellett, ebből az egyiket a Magyar Cserkészszövetség állította.
Az emléktáblára írt idézet gróf Teleki Páltól összefoglalja érzéseinket, amelyek a Magyar Kálvária stációinak végigjárása után megfogalmazódnak bennünk:

"Ne adjátok fel magyarságotokat semmi veszéllyel szemben sem."


2012. május 28., hétfő

Zimmermann György síremléke

Még márciusban kaptam egy e-mailt fotókkal a szoborlapos barátomtól, amit most közreadok. A fotók Zimmermann György őrsvezető síremlékéről készültek. Bokody Jóska bá' összeállításából megtudhatjuk, hogy: "A közkedvelt "Zimi" a 2. sz. BKG cserkészcsapat őrsvezetője volt. A síremlék Berán Lajos szobrászművész alkotása." A síremlék a Kerepesi temetőben található (35. parcella 1. sor. 41 sír).



2011. december 23., péntek

A. Tóth Sándor

Nemrégiben egy pápai emléktábla arra késztetett, hogy nyomába eredjek, és még többet megtudjak A. Tóth Sándorról. A tábla felirata alapján: festőművész, bábművész, tanár és mindezek mellett még cserkészparancsnok is. Ami igazán izgatott, hogy vajon miért volt fontos közölni az emléktábla állítóinak, hogy még cserkészparancsnok is volt? Hiszen a felsorolt hivatások közül elég lett volna egyben is nagyot alkotnia A. Tóth Sándornak, hogy nevét később az utókor bronzba öntse. Kis internetes kutakodás után kiderült, hogy a fia elkészítette életrajzát. Irány a könyvtár, ahol ugyan nem volt meg a könyv, de erre találták ki a könyvtárközi kölcsönzést, s néhány nap múlva már a kezemben is volt a Püski Kiadó által 2000-ben kiadott, képekkel és dokumentumokkal gazdagon illusztrált kötet. A gyors átlapozás után már tudtam, hogy egy kincset tartok a kezemben. Ezt erősítette meg az elolvasása is, amely során egy nagyszerű művészember életútja bontakozott ki előttem. Megértettem, hogy az emléktáblán mindegyik hivatásnak szerepelnie kellett, hiszen ő egyszerre volt mindegyik! A cserkészkedésbe még rimaszombati tanulmányai során bekapcsolódó A. Tóth Sándor festőművésznek tanult, de Párizsban megismerkedett a bábozással, amelyet művészi szintre emelt. Ő teremtette meg Üst Elek és Verj Ubul alakjait is, akiket a cserkészpedagógia szolgálatába állított. Külföldön is maradhatott volna, de hazatért és az itthoni nyomorúságos körülmények között sikerült nagyot alkotnia. Pápai tanárként a 227. sz. gr. Tisza István cserkészcsapat parancsnoka lett. Ezt a tisztségét 1932-től egészen 1942-ig töltötte be. 1948 után is tette a dolgát, és próbálta a pápai művészéletet az adott lehetőségek és keretek (=korlátok) között megszervezni.
Sok érdekesség kiderül még a kötetből, de az már inkább szakmai jellegű. De azért még egyet kiemelnék: walesi tartózkodása során népszerűsítette Arany János költeményét, s később a walesi fordítás elkészítésében is nagy szerepet játszott.
A kötetben láthatók a Teleki Pálról és a Bi-Pi-ről készített rajzai, valamint az I. sz. BKIE cserkészcsapatnak készített festménye is.
Örülök, hogy egy emléktábla révén sikerült egy nagyszerű embernek az életútját megismernem, s most már tudom, hogy ki is volt A. Tóth Sándor.
(A bibliográfiából kiderül, hogy 1998-ban, Pápán felavatták a portrészobrát, Gelencsér Ferenc szobrászművész alkotását.)

 Az emléktábla, amely kutakodásra késztetett.