A. Tóth Sándor

Nemrégiben egy pápai emléktábla arra késztetett, hogy nyomába eredjek, és még többet megtudjak A. Tóth Sándorról. A tábla felirata alapján: festőművész, bábművész, tanár és mindezek mellett még cserkészparancsnok is. Ami igazán izgatott, hogy vajon miért volt fontos közölni az emléktábla állítóinak, hogy még cserkészparancsnok is volt? Hiszen a felsorolt hivatások közül elég lett volna egyben is nagyot alkotnia A. Tóth Sándornak, hogy nevét később az utókor bronzba öntse. Kis internetes kutakodás után kiderült, hogy a fia elkészítette életrajzát. Irány a könyvtár, ahol ugyan nem volt meg a könyv, de erre találták ki a könyvtárközi kölcsönzést, s néhány nap múlva már a kezemben is volt a Püski Kiadó által 2000-ben kiadott, képekkel és dokumentumokkal gazdagon illusztrált kötet. A gyors átlapozás után már tudtam, hogy egy kincset tartok a kezemben. Ezt erősítette meg az elolvasása is, amely során egy nagyszerű művészember életútja bontakozott ki előttem. Megértettem, hogy az emléktáblán mindegyik hivatásnak szerepelnie kellett, hiszen ő egyszerre volt mindegyik! A cserkészkedésbe még rimaszombati tanulmányai során bekapcsolódó A. Tóth Sándor festőművésznek tanult, de Párizsban megismerkedett a bábozással, amelyet művészi szintre emelt. Ő teremtette meg Üst Elek és Verj Ubul alakjait is, akiket a cserkészpedagógia szolgálatába állított. Külföldön is maradhatott volna, de hazatért és az itthoni nyomorúságos körülmények között sikerült nagyot alkotnia. Pápai tanárként a 227. sz. gr. Tisza István cserkészcsapat parancsnoka lett. Ezt a tisztségét 1932-től egészen 1942-ig töltötte be. 1948 után is tette a dolgát, és próbálta a pápai művészéletet az adott lehetőségek és keretek (=korlátok) között megszervezni.
Sok érdekesség kiderül még a kötetből, de az már inkább szakmai jellegű. De azért még egyet kiemelnék: walesi tartózkodása során népszerűsítette Arany János költeményét, s később a walesi fordítás elkészítésében is nagy szerepet játszott.
A kötetben láthatók a Teleki Pálról és a Bi-Pi-ről készített rajzai, valamint az I. sz. BKIE cserkészcsapatnak készített festménye is.
Örülök, hogy egy emléktábla révén sikerült egy nagyszerű embernek az életútját megismernem, s most már tudom, hogy ki is volt A. Tóth Sándor.
(A bibliográfiából kiderül, hogy 1998-ban, Pápán felavatták a portrészobrát, Gelencsér Ferenc szobrászművész alkotását.)

 Az emléktábla, amely kutakodásra késztetett.